További képzések

Vallási és interkulturális kommunikáció

A kétéves, négy féléves képzés során a hallgatók megismerkednek a nagy történelmi vallások tanításaival és a vallások alapvető társadalmi összefüggéseivel. Megismerik a keleti kultúrák viselkedési, mediális és gazdasági szokásait, illetve azok kommunikációját. Ezen kívül a magyar egyházi média történetét és sajátosságait, illetve az egyházjog alapvető elveit és szabályait is megtanulják. A szakmai gyakorlatot is tartalmazó képzés hasznos lehet azoknak, akik a magyarországi vagy külföldi vallási médiában akarnak elhelyezkedni. Azok is sokat tanulhatnak, akik olyan nemzetközi cégeknél kívánnak munkát találni, amelyek egyik tulajdonosa vagy partnere nem a napnyugati kultúrához tartozik. A képzésre bármilyen bölcsész és társadalomtudományi diplomával, illetve szabad bölcsész és társadalomtudományi BA-diplomával is lehet jelentkezni.

Szakfelelős: Dr. Jászberényi József

A szakirányú továbbképzési szak megnevezése:

vallási és interkulturális kommunikáció

A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

vallási és interkulturális kommunikátor

A szakirányú továbbképzés képzési területe:

társadalomtudomány

A szakirányú továbbképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

A szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki a felsőoktatási alap- és mesterképzésről , valamint a szakindítási eljárás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében meghatározott bölcsészettudomány,vagy társadalomtudomány képzési területen megszerzett, illetve hitéleti alapfokozatú végzetséggel rendelkezik.

A képzési idő: 4 félév

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

A szakirányú továbbképzés képzési célja:

A szakirányú továbbképzés célja olyan vallási közösségeknél vagy vallással foglalkozó intézményeknél dolgozó szakemberek képzése, aki a szorosan vett szakmai, gyakorlati alapismereteken túl széles körű társadalomtudományi – különös tekintettel a vallás és a politika, tudomány, közszféra és a művészetek aktuális összefüggéseivel kapcsolatos – ismeretekkel, műveltséggel rendelkeznek, és ezt a tudásukat gyakorlati és elméleti munkájuk során alkotó módon tudják alkalmazni.
A továbbképzés során elsajátított ismeretek révén az alapvető nyelvi és egyéb kompetenciákkal már rendelkező hallgatók, szakmai kontextusba kerülve képessé válnak a vallás különféle területein adekvát szóbeli és írásos kommunikációra, a mindennapi munkájuk során, szakmai szituációkban jellemző műfajú szövegek helyes értelmezésére és létrehozására; szakmai környezetben hatékony kommunikációra adekvát szókincs használatával.
A továbbképzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben.

A szakirányú továbbképzésen végzettek ismerik:

  • a kereszténység-, a zsidó-, az iszlám, valamint a távolkeleti vallásokkal kapcsolatos ismereteket,
  • a kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdésit, a kommunikáció pszichológiájának alapvető összefüggéseit,
  • a szakrális, valamint a mediális kommunikációval kapcsolatos elméleti ismereteket,
  • a vallások szent könyveivel kapcsolatos alapvető ismereteket,
  • a kommunikáció gyakorlati ismereteit (műfajgyakorlati, médiaelemzési ismeretekkel),
  • a médiajog és médiaetika alapvető kérdéseit, összefüggéseit,
  • az egyházi média magyarországi sajátosságait,
  • a keleti kultúrák üzleti kommunikációjának sajátosságait,
  • az állami egyházjog alapvető ismereteit,
  • az egyházpolitika alapvető összefüggéseit.

A szakirányú továbbképzésen végzettek alkalmasak:

  • a vallási, valláspolitikai folyamatokat befolyásoló komplex gazdasági és társadalmi tényezők értékelésére, elemzésére,
  • a vallási, vallásolitikai folyamatokat befolyásoló szakmai, gazdasági, jogi szabályozással kapcsolatos ismeretek adaptálására,
  • a különféle társadalmi igényeket kielégítő vallási szakújságírói tevékenység hatékony ellátásához szükséges ismeretek adaptálására,
  • a valláspolitikai folyamatok – megcélzott közönség számára – érthető és érdekes formában, tömör és világos stílusban való interpretációjára,
  • a különböző – különösen a vallási témájú – orgánumok stílusjegyeinek ismeretében, az egyéni stílus és az őt alkalmazó média speciális szakmai követelményeinek összeegyeztetésére,
  • az új tapasztalatok (új nyelvvel, új emberekkel, új viselkedési módokkal való találkozás stb.) feldolgozására, az új információ megkeresésének, megértésére, adaptálására
  • a saját és az idegen kultúra összevetésére, azok közötti kulturális közvetítő szerep betöltésére és esetleges interkulturális félreértések és konfliktushelyzetek kezelésére,
  • a nagyobb vallási hagyományoknak, ezek mai társadalmi és kulturális jelenlétének és hatásainak interpretációjára,
  • a vallástudomány témaköreinek tudományos szintű művelésére, a felsőoktatás különböző színterein; a kultúra más területein (ismeretterjesztés, közművelődés, írott és elektronikus sajtó, média, stb.) történő közvetítésére,
  • a politikai, társadalmi élet területén meghatározó fontosságú – különös tekintettel a vallásokkal kapcsolatos – döntések előkészítésére, megalapozására,
  • a társadalom kommunikációs színterein a vallásokkal kapcsolatos kérdések – kellő szakismerettel, árnyaltsággal és hozzáértéssel – való kezelésére.

A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

  • a vallások hivőivel szembeni tolerancia, és kritikai érzék,
  • kiváló kommunikációs készség, íráskészségét,
  • önálló munkavégzésre való alkalmasság,
  • kreativitás, rugalmasság,
  • jó logikai, átlátó készség,
  • információ feldolgozási képesség,
  • a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység,
  • elkötelezettség és igény az írás-, kifejezőkészség továbbfejlesztésében,
  • igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre,
  • alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek:

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismereteket, az alapismereti és szakismereti, illetve a kiegészítő ismeretek modul tantárgyai biztosítják.
Az alapismereti modul a szakképzettség szempontjából meghatározó alapozó tantárgyakat 180 tanóra foglalja magába 30 kredit-értékkel.
A szakismeretek modulba tartozó tantárgyak a szakképzetség szempontjából meghatározó szakmai ismereteket öleli fel – melyek speciálisan biztosítják a vallási és interkulturális kommunikáció egyes elméleti, illetve gyakorlati ismereteit 240 tanóra terjedelemben – 48 kredit-értékkel.
A kiegészítő ismeretek modulba tartozó tantárgyak a vallási és interkulturális kommunikációval kapcsolatos szakterületek aktuális ismereteit ölelik fel 120 tanóra terjedelemmel, 24 kredit-értékkel.

A szakdolgozat kredit-értéke: 10 kredit

Részvétel feltétele:

Legalább alapképzésben szerzett oklevél bölcsészettudomány, társadalomtudomány vagy hitéleti képzési területen.

Kapcsolattartó/szakfelelős: Dr. Jászberényi József, cím: 1300 Budapest, Pf.: 47., tel/fax: (1) 454-7600/147, e-mail: kmi@zskf.hu

Csatolandó dokumentumok:

oklevélmásolat, valamint önéletrajz, nyelvvizsgabizonyítvány másolata, igazolványkép, válaszboríték.


Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája

A Zsigmond Király Főiskola a hazai idősoktatás egyik fellegvára. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a főiskolások több szakon is tanulhatnak az idősekről, hanem azt is, hogy az országban elsőként itt végeznek olyan hallgatók, akik hivatalosan is felnőttképzései szakember mesterdiplomát kapnak.

Nyelvvizsgaközpont

A ZsKF-en kihelyezett BME nyelvvizsgaközpont található.

Újságok

A ZsKF saját kiadású szakmai és szórakoztató kiadványai egy helyen.

Közhasznúsági információk

Szenátusi határozatok, szabályzatok, támogatások.