Hatályos jogszabályok
BME akkreditált nyelvvizsgahely
Tisztelt Vizsgázó!
A Zsigmond Király Főiskola Akkreditált BME Vizsgahelye szeretné megkönnyíteni az Ön számára nyelvvizsgákkal kapcsolatos ügyekben a tájékozódást. Az alábbiakban a legfontosabb kérdésekhez internetes linkeket rendeltünk hozzá, melyekre kattintva az adott kérdésekben naprakész és hiteles információkhoz juthatnak.
Sorra vettünk továbbá néhány olyan kérdést, amely tapasztalataink szerint a nyelvvizsgákkal, illetve az Európai Uniós nyelvvizsga-ekvivalenciával kapcsolatban a leggyakrabban felmerül. A linkre kattintva választ találhat az aktuális kérdésekre.
A Nyelvvizsgát Akkreditáló Központ (NYAK) elérhetősége és ügyfélfogadási rendje
Akkreditált vizsgaközpontok és vizsgahelyek
Akkreditált nyelvvizsgarendszerek és amit róluk tudni kell
Államilag elismert nyelvvizsgát adó nyelvvizsgaközpontok nyelvek szerinti bontásban
A honosításról - Jogszabály módosítás - A honosítás díjszabásának módosításáról
Az egyenértékűsítésről szóló igazolás kiadásának a rendjéről (A B mikor C?)
Egyéb hatályos jogszabályok a nyelvvizsgákkal kapcsolatban
A LEGGYAKRABBAN FELTETT KÉRDÉSEK A NYELVVIZSGÁKKAL KAPCSOLATBAN
Általános kérdések
Mi a nyelvvizsga?
Nyelvvizsgának azt a vizsgát hívjuk, amikor valaki írásban és/vagy szóban számot ad a nyelvtudásáról. Sok helyen fordul elõ, hogy valamely okból „megmérik" valakinek a nyelvtudását. Ilyen lehet, pl. egy fõiskola nyelvi záróvizsgája, az érettségi vizsga idegen nyelvbõl tett része, de elõfordulnak olyan helyzetek is, amikor egy országos felmérésben tanulók nyelvtudását mérik meg, pl. egy vizsga kipróbálásához. A nyelvtudás jellemzõen a következõ részekbõl áll: az írás (önálló szövegalkotás) készsége, az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség, a beszédkészség és a hallott szöveg (géprõl jövõ és a szóbelin a vizsgázató beszédének) értése. A nyelvvizsgán ezeknek a készségeknek teljesítési szintjét vizsgálják meg.
Mitõl állami vagy államilag elismert egy nyelvvizsga?
Az „állam" bizonyos nyelvvizsgák esetében azt mondja, hogy mindazok, akik azt a vizsgát sikeresen teljesítik, bizonyos elõnyöket kaphatnak. Ilyen pl. a felsõoktatási felvételi többletpont, az egyetemi, fõiskolai oklevél kiadásának nyelvi feltételei teljesítése, de ide tartozik a nyelvpótlék fizetése is. 1999. december 31-éig egyetlen nagy állami nyelvvizsga létezett, az Idegennyelvi Továbbképzõ Központ (ITK) ún. „Rigó utcai" vizsgája. Ezen kívül voltak még bizonyos egyetemi fõiskola szigorlatok, záróvizsgák, a külföldön tett érettségi, a külföldön szerzett diploma stb., amelyeket felsorolt egy rendelet melléklete. Akinek ilyen vizsgáról szóló igazolása, vagy dokumentuma volt/van, az minden, az állam által biztosított elõnyben részesül(t). A rendelet 3/1980. (X. 25.) MM rendelet és a mellékletében felsorol összes vizsga a honlapunk Jogszabályok fejezetésben olvasható: www.nyak.hu. 2000. január 1-jétõl megváltozott a helyzet. Az állam most már nem egyetlen vizsgát jelöl meg egy jogszabállyal, (és sorol fel mellette egyéb helyeken tehetõ, ezzel a vizsgával egyenértékû vizsgákat) hanem bevezette az államilag elismert nyelvvizsgák rendszerét. Aki 2000. január 1. után államilag elismert vizsgát tett bármely államilag elismert intézménynél ugyanolyan, államilag elismert bizonyítványt kap. Fontos tudni, hogy minden korábbi, állami nyelvvizsga államilag elismertnek minõsül ma is, és jogosít minden elõnyre.
Miért érdemes államilag elismert nyelvvizsgát tenni?
A nyelvtanuló megtudhatja, hogy az eddigi tanulmányai során milyen szinten sajátította el az adott idegen nyelvet. A szülõ / tanár megtudhatja, hogy gyermeke / tanítványa megfelelõ szintet ért-e el a nyelvtanulás során, következésképp jó-e az alkalmazott tanulási/tanítási módszer az õ számára. 2005-ig kiválthatja egy legalább középfokú C típusú bizonyítvánnyal az érettségi vizsgáját idegen nyelvbõl. Többletpontokat kap érte a felsõoktatási felvételi eljárásban. Ha fõiskolás vagy egyetemista, teljesíti a képesítési követelmények elõírásait a megfelelõ nyelvvizsga letételével. Ha közalkalmazott, és használja az idegen nyelvet, kaphat érte nyelvpótlékot. Ha köztisztviselõ, a késõbbiekben törvényi elõírás lesz a nyelvvizsga, illetve pótlékot kaphat a nyelvvizsga bizonyítvány alapján.
Mi az akkreditáció?
Az akkreditáció olyan vizsgálat, amelynek során a szakértõk megállapítják, hogy egy intézmény (vizsgaközpont) vagy egy vizsgarendszer alkalmas-e arra, hogy államilag elismert formában nyelvvizsgáztasson. Ha a szakértõk mindent megfelelõnek találnak, akkor a kiadják az akkreditációról szóló határozatot azaz az államilag elismert vizsgaközpont, vagy egy vizsgahely, vagy egy vizsgarendszer stb. „mûködési engedélyét". Az ilyen központnál / rendszer szerint / vizsgahelyen letett sikeres nyelvvizsga pedig államilag elismert bizonyítványban testesül meg.
Honnan tudhatom, hogy az én bizonyítványom államilag elismertnek minõsül-e?
Ha bele van írva, hogy államilag elismert nyelvvizsgát igazol, akkor egyértelmû. Ha 2000. január 1. elõttrõl származik, végig kell nézni a 3/1980. MM rendelet mellékletét, és remélni, hogy benne van. Ha Magyarországon tett vizsgáról van szó, és nincs benne a mellékletben, akkor nincs mit tenni, vizsgára kell jelentkezni.
Mi a nyelvvizsgarendszer?
A nyelvtudás részeit az elsõ bekezdésben már leírtuk. Ezek a készségek sokféleképpen mérhetõk, sokféle feladattípus segítségével. Egy vizsgarendszer egy olyan módszercsomag, amely ezeket a készségeket valamely elõre meghatározott módon méri. A szakértõk megvizsgálják, hogy tényleg alkalmas-e nyelvtudásmérésre, és ha igen akkreditálják, azaz engedélyezik a mûködését. (Lásd az akkreditációnál írtakat.)
Mi a vizsgahely?
Egy központ egy adott épületben van, ott vannak az irodái stb. Vizsgáit azonban nem feltétlenül abban az épületben szervezi meg, hanem különbözõ más helyeken. Ezek lesznek az adott központ vizsgahelyei. A vizsgahelyeket is átvizsgálják a szakértõk, és megítélik, hogy alkalmasak-e vizsgázatásra. Bizonyos vizsgahelyeken (pl. iskolákban) az ott oktató nyelvtanárok vizsgáztatnak is, ezek az akkreditált vizsgahelyek, és van, ahova a központból jönnek vizsgáztatók, és az adott vizsgahely csak a vizsga helyszínéül szolgál (bejelentett vizsgahely).
Mi a nyelvvizsgaközpont?
A nyelvvizsgarendszer maga a nyelvtudást mérõ módszerek összessége. A központ egy intézmény, amely ezt a módszert kidolgozta, és ezzel vizsgáztat. Mûködési engedélyt (akkreditációt) csak rendszerrel együtt kérhet egy központ. (Lásd az akkreditációnál írtakat.)
Kiskunhalason lakom. Hol tehetek a lakóhelyem közelében államilag elismert nyelvvizsgát?
Az államilag elismert vizsgaközpontok vizsgahelyei változnak. Újak kapnak akkreditációt, és esetleg egyesektõl visszavonják azt. Érdemes honlapunkon keresni, mert az tartalmazza a legfrissebb információt. Térkép segítségével a lakóhelyéhez - jelen esetben Kiskunhalashoz - legközelebb esõt is könnyen megtalálhatja.
Mit jelent az, hogy nyelvvizsga egynyelvû vagy kétnyelvû?
A „Mi a nyelvvizsga?" kérdésre részletesen leírtuk a nyelvtudás részeit és az annak megfelelõ vizsgarészeket a nyelvtudás mérésében. A leírás az egynyelvû vizsgára vonatkozik. A kétnyelvû vizsga esetében a nyelvvizsga kiegészül egy fordítási, vagy közvetítési készséget mérõ vizsgarésszel. Az egynyelvû és kétnyelvû vizsgák alapvetõen különbözhetnek egymástól a „felhasználó" szempontjából. Érdemes tájékozódni, mielõtt vizsgát választunk, hogy az elérni kívánt kedvezmény melyik után jár.
Mi a különbség az „általános nyelvi" és a „szaknyelvi" vizsga között?
Általános nyelvi a vizsga, ha ún. hétköznapi nyelvhasználat mérésére irányul, nem egy bizonyos nyelvhasználói csoportnak, szakmai körnek szól. Ha viszont gazdasági, orvosi, mûszaki szaknyelvrõl beszélünk, akkor annak a szakmának, foglalkozási ágnak a nyelvi, nyelvhasználati ismeretét (is) méri a vizsga. Fontos tudni, hogy az egyetemi, fõiskolai diploma kiadásának elõfeltétele általában szaknyelvi vizsga. Tájékozódni kell, hogy az adott képzésben mely szaknyelvi vizsgákat fogadják el.
Mit tehetek, ha van nyelvvizsga-bizonyítványom, de nem államilag elismert?
Két jellemzõ eset fordul elõ: A nyelvvizsgát 2000. január 1. elõtt tette a vizsgázó Magyarországon, de nem az ITK-nál és nem is olyan intézménynél, amelyet a 3/1980 (X. 25.) MM rendelet melléklete felsorol. (lásd www.nyak.hu/jogszabályok) Ez esetben újra kell vizsgázni. A másik eset az, amikor külföldi központnál - akár annak magyarországi képviselete által szervezett formában - tett valaki nyelvvizsgát, és errõl nincs államilag elismert bizonyítványa vagy honosító határozata. Ez esetben utána kell annak nézni, hogy az adott bizonyítvány általános vagy egyedi keretben honosítható-e.
Nyelvvizsgák és az Európai Unió
Vannak az Unióban is elismert nyelvvizsgák?
Nincsenek, az Unió mint közösség nem ismer el, és nem is zár ki nyelvvizsgákat.
Hogyan viszonyul az Unió a magyar államilag elismert nyelvvizsgákhoz?
Az Unió nem foglal állást egységesen a nyelvvizsgákról. Egyes tagállami intézmények saját joga az, hogy eldöntsék, mely nyelvvizsgákat fogadják el, vagy írják elõ.
Várható-e, hogy a magyar, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány egységes kezelést kap az Unióba?
Az Európai Unió közösségi szinten nem szabályozza a nyelvtudást igazoló bizonyítványok elismerését, a közösségi jog tehát nem rendelkezik errõl. Az egyes tagállamok saját hatáskörükben szabályozzák, vagy nem szabályozzák a tagállamon kívül szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok elismerését, értékelését. Ebbõl következik, hogy a Magyarországon szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat az Európai Unió tagállamai eltérõen értékelhetik.
Várható-e, hogy bizonyos vizsgaközpontoknál tett nyelvvizsgákról kiállított bizonyítványok más, Magyarországon tett nyelvvizsgákkal szemben elõnyt élveznek? (Pl. Cambridge-i nyelvvizsgát elfogad egy külföldi munkaadó, de ITK ORIGO központban tett nyelvvizsgát nem.)
A közösségi jog lehetõvé teszi, hogy az elismerést végzõ hatóság a külföldi, esetünkben a magyar munkavállaló bizonyítványának vagy oklevelének elismerését az adott ország nyelvének ismeretéhez kösse, amennyiben a munkakör betöltése (pl. tanár) nyelvtudást igényel. Ezekben az esetekben a nyelvtudás igazolására szolgálhat - többek között - valamennyi, Magyarországon szerzett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány. Az eljáró hatóság nem írhatja elõ, hogy csak az egyik vagy másik nyelvvizsgaközpont bizonyítványát fogadja el, vagy csak az adott országban letett nyelvvizsgát ismeri el. Az Európai Gazdasági Térségben munkát vállalni szándékozók nagy része azonban olyan, ún. nem szabályozott szakmában kíván elhelyezkedni, amely nem teszi szükségessé a képzettséget tanúsító okiratok formális elismerését. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, hogy az illetõ megfelelõ képzettséggel és nyelvtudással rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez. Számítani lehet arra, hogy a munkaadó a nyelvtudás megítélésénél elõnyben részesíti az általa ismert - nagy valószínûséggel - nemzetközi nyelvvizsgákat.
Várható-e, hogy az Unió tagállamaiban letett nyelvvizsgák honosítás nélkül magyarországi, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak minõsüljenek?
Ahogy láttuk, a közösségi jog nem terjed ki a nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére, tehát Magyarországnak sem kell automatikusan elismernie az EU tagállamaiban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat.
Várható-e, hogy az Unióból Magyarországra érkezõ külföldi állampolgárságú munkavállaló bizonyítványa (pl. érettségi), oklevele vagy nyelvvizsga-bizonyítványa után közalkalmazotti vagy köztisztviselõi nyelvpótlékban részesülhet? Esetleg honosítania kell a nyelvtudás szempontjából?
Amennyiben közalkalmazotti munkakörben történõ foglalkoztatás esetén a munkavállalót nyelvpótlék illeti meg, úgy ez a rendelkezés az Európai Gazdasági Térség állampolgárára (és természetesen más külföldi állampolgárokra) is vonatkozik. (A magyar jogszabályok értelmében köztisztviselõ azonban kizárólag magyar állampolgár lehet.) Közalkalmazotti munkakörben történõ foglalkoztatás esetén állampolgárságtól független az, hogy a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt honosíttatni kell ahhoz, hogy a nyelvpótlék szempontjából figyelembe vehetõ legyen. A külföldön szerzett érettségi bizonyítványok, vagy felsõoktatási intézményekben szerzett oklevelek esetében más a helyzet, mivel azokról a következõképpen rendelkezik az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV.8.) Korm. rendelet 13. §-ának (7) és (8) bekezdése: A fent megnevezett okiratokkal rendelkezõ személyeket tehát a jogszabály erejénél fogva úgy kell tekinteni, mint akik nyelvvizsgával rendelkeznek.
Panaszt tehet-e a magyar munkavállaló/tanuló az Unió intézményeinél, ha magyarországi, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványát nem fogadják el az Unióban a munkavállaló/oktatási intézmény által elõírt nyelvtudás igazolására?
Az Európai Unió intézményeihez jogorvoslatért kizárólag a közösségi jog megsértése esetén érdemes fordulni. Mivel a közösségi jog nem rendelkezik a nyelvvizsga-bizonyítványok elfogadásáról, ezért a közösségi jog nem sérül azáltal, hogy az egyik tagállam nem fogadja el a másik tagállamban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt.
Érettségi és nyelvvizsga
Milyen a viszony az érettségi és a nyelvvizsga között? Ez változik?
A 2003/2004-es és a 2004/2005-ös tanévben a legalább középfokú államilag elismert C típusú nyelvvizsga-bizonyítvány kiváltja az érettségit. A kétszintû érettségi rendszerében, 2005-ben utoljára, az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány emelt szintû jelesnek minõsül, és 100%-os teljesítettséget ér. A 2004/2005-ös tanévben elõször és utána folyamatosan a helyzet a következõ: Az emelt szinten tett idegen nyelvi érettségi 40-59% között alapfokú, 60% fölött középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékû. A részleteket lásd még az OM honlapján: www.om.hu
Milyen szintû nyelvvizsgát kapok emelt szintû érettségi letételével?
Idegen nyelv esetén 40-59%-ig alapfokú, 60%-tól középfokú államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékû az elért eredmény. A két-tannyelvû képzésben a célnyelvbõl, a nemzetiségi képzésben a nemzetiségi nyelvbõl tett érettségi eredménye bizonyos feltételek mellett akár felsõfokú nyelvvizsgának is minõsülhet. Érdemes utánanézni az OM honlapon, melyek a feltételek.
A felsõfokú nyelvvizsga kiváltja az érettségit?
A legalább középfokú - tehát akár felsõfokú, de csak C típusú - államilag elismert nyelvvizsga, 2005-ben utoljára kiváltja az idegen nyelvi érettségit.
Felvételi és nyelvvizsga
Ha egyetemre / fõiskolára jelentkezem, többletpontot ér a nyelvvizsgám 2005 után is?
A jelenleg hatályos felvételi kormányrendelet (269/2000 (XII. 26.) szerint legfeljebb két nyelvvizsga után adható többletpont, a középfokú nyelvvizsgáért, illetve az emelt szintû, legalább 60%-os idegen nyelvi érettségiért 7 pont, a felsõfokú nyelvvizsgáért pedig 10 többletpont jár.
