Vallástudomány MA

A képzés ideje 4 félév, a minimálisan teljesítendő kreditek száma: 120. Kontaktórák száma: 1200.

Vallástudomány a ZSKF-en

A Zsigmond Király Főiskola 2000-ben kezdte meg működését, a vallástudomány – a Vallásfilozófia és vallástörténet elnevezésű tantárgy formájában – már a kezdetektől jelen volt a szakjainak tematikáiban. 2006-ban Főiskolánk elindította a Szabad bölcsész alapszakot, Vallástudomány, Filmelmélet és filmtörténet, valamint Kommunikáció- és médiatudomány szakiránnyal, 2007 szeptemberében az országban elsőként itt indult mesterképzés vallástudományból. A ZSKF adja ki a Vallástudományi szemle c. folyóiratot is.

Miért tanuljunk vallástudományt?

Az embert alapvetően meghatározza az, hogy homo religiosus. ami annyit jelent, hogy minden emberben van valamiféle érzékenység a transzcendens iránt, „tud” annak létéről, keresi, küszködik vele, esetleg vadul hadakozik ellene, de teljesen függetleníteni magát tőle soha nem tudja. A felvilágosodással jelentkező erőteljes szekularizáció a várakozással ellentétben nem szüntette meg a vallási jelenségeket, hanem ellenkezőleg, az elbizonytalanodás és pluralizmus az egyes vallások követőit nagyobb biztonság keresésére ösztökélte, esetenként a fundamentalizmus felé taszította. Mindezek a jelenségek és összefüggések átértékelődtek és különösen nagy fontosságot kaptak az utóbbi egy-két évtized radikális történelmi-politikai változásai során, mint amilyen a globalizáció, az Európa fejlett országaiba beáramló muzulmán tömegek, a szocialista tábor megszűnése, az iszlám országok egyre élesebb szembehelyezkedése a Nyugattal. A vallás terén is új jelenségekkel találkozunk: Európában egyre jobban „divatba jönnek” a keleti vallások, és szerte a világon új vallások és szekták alakulnak.

A Vallástudomány mesterszak célja, hogy nagyon alapos elméleti-történeti hátteret adjon a vallási jelenségek és problémák megértéséhez. Ennek birtokában hallgatóink képesek lesznek tájékozódni a jelenben és a kellő toleranciával és tapintattal közeledni más vallások képviselői felé, ugyanakkor kialakul bennük az a kritikai érzék, mellyel felismerik, ha bárki a vallást emberek manipulására akarja felhasználni.

Mivel Európában élünk, és számunkra elsődlegesen saját sorsunk megértése és szellemi gyökereink ismerete a fontos, mesterszakunkat a három Ábrahám-vallásra építettük, a zsidóságra, kereszténységre és iszlámra. Ezek – kialakulásuk és történetük okán – egymással szoros kapcsolatban álló vallások, amelyeket (különösen a két utóbbit) lehetetlen a többiek nélkül vizsgálni és megérteni. Ábrahám alakja alapvető szerepet játszik a három monoteista vallásban, ezért a három rokonvallást sokan „Ábrahám-vallásoknak”, hitvallóit „Ábrahám gyermekeinek” is nevezik. Ez abból a hiedelmeből fakad, hogy Jahwe először vele kötött beritet, vagyis kölcsönös szerződést (Gen 15,18; emiatt ő Jahwe illetve Ábrahám „barátja”, ld. Ézs 41,8; Korán 4:125), aki először kapja az ígéreteket (Ex 2,24; 2Kir 13,23), másrészt ő maga a zsidó etnogenezis előtt élt (i. e. 2000 – 1700 között), akit (őt és atyafiait) több néppel lehetett kapcsolatba hozni (Hágártól született fiától, Yismacéltől/Isamáciltól származnak az arabok; Sárától született fiától, Izsáktól illetve unokájától, Jákobtól erednek „Jiszracél fiai”, a zsidók; öccse, Náhor az arámok őse, unokaöccsétől, Lóttól pedig a moabiták származnak). Történelmi jelentőségük mellett aligha kell érvelni: az európai kultúra gyökerei között (a görög-római örökség mellett) alapvető szerepet játszott a judaizmus és a kereszténység, az iszlám pedig 1400 éve óta a világtörténelem meghatározó szereplője. Az utóbbi évtizedek, különösen a 2001. szept. 11. utáni események a három „Ábrahám-vallás” sokszor ellenséges, ritkábban közeledő, párbeszédre törekvő szoros kapcsolatáról szólnak. Ennek megértéséhez elengedhetetlen a három rokon vallás mélyreható összehasonlító vizsgálata.

Szakirányok:

Vallástörténet, valláselmélet, vallás a modern világban

Az oktatók:

A mesterszak oktatói gárdája kivétel nélkül magasan képzett és nagy oktatási gyakorlattal rendelkező oktatókból áll, a szakfelelős és a szakirány felelősök mind egyetemi tanárok, minden oktató rendelkezik PhD-val, sokuk habilitált, a szakfelelős és még hárman az oktatók közül az MTA doktorai.

A felvétel felvétele:

A szakra mindenki jelentkezhet, akinek van diplomája. Hozott pontokat nem számítunk, szóbeli felvételit tartunk (ennek anyagát ld. a Felvételi tájékozatóban), a felvétel az itt szerzett pontok alapján dől el. Mivel a mesterszak nagy mértékben a főiskolán működő szabad bölcsész BA szak vallástudomány szakirányára épül, a vallástudomány MA-ra belépő hallgatóktól szükség esetén meg fogjuk követelni, hogy az MA képzéssel párhuzamosan bizonyos mennyiségű kreditet teljesítsenek a BA vallástudományi tárgyaiból. A teljesítendő kreditek száma attól függ, hogy az illető milyen diplomával érkezik, vagyis tanult-e már szakunkhoz kapcsolódó tárgyakat. A felvételt ez nem befolyásolja, így előztes kreditkontrollra nincs szükség

Munkaerő-piaci lehetőségek:

A végzők foglalkoztatására igény és lehetőség mutatkozhat a kulturális intézményekben, a könyvkiadókban, a folyóirat-szerkesztőségekben, a tömegtájékoztatásban, a közgyűjteményekben, a társadalomtudományi intézetekben, a művészeti kutatóintézetekben- és műhelyekben egyaránt.

A diploma megnevezése:

okleveles vallástudomány szakos bölcsész (zárójelben megjelölve a szakirányt)

Részletes információ:

Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet

kmi@zskf.hu

A Vallástudomány MA szak nappali tagozaton 220.000 Ft / szemeszter, levelező tagozaton pedig 200.000 Ft / szemeszter a 2010 szeptemberében induló képzések esetén.

Hallgatóink 11 alapszakon és 6 mesterszakon nappali és levelező tagozaton, államilag támogatott és költségtérítéses formában egyaránt tanulhatnak a ZSKF-en.