Zsigmond Király Főiskola

Kevesen tartják számon, hogy Luxemburgi Zsigmond király 1395. október 5-én itt hozta létre a második magyarországi egyetemet, amely mintegy 8 éven át működött, majd átmeneti szünet után 1410. augusztus 1-jén új pápai alapítólevéllel indítottak újra. Miként a magyar felsőoktatás történetében minden középkori egyetem-alapítási kísérlet, sajnos, ez is rövidnek bizonyult, de a helyi tradíció máig eleven. Ezt a szellemi örökséget és nemes tradíciót viszi tovább a Zsigmond Király Főiskola.

A névadó Zsigmond király (1386-1437) politikai és kulturális tevékenysége egyébként igen sok egyéb vonatkozásban is „ösztönözheti" a nevével élő főiskola működését. A középkori magyar királyság - ha rövid időre is - Luxemburgi Zsigmond alatt vált európai hatalmi tényezővé: politikai orientációja és származása egyaránt a korabeli nyugat- és kelet-európai „integrációban" öltött testet (német-római császárrá és cseh királlyá is koronázták).

Zsigmond sokra becsülte a tudást, az intelligenciát, ezért is működött közre a két óbudai egyetem alapításában, európai hírű tudósokat, államférfiakat vonzott maga köré és nevelt fel (pl. Ozorai Pipót). Akár főiskolánk jelmondata is lehetne a Zsigmondnak tulajdonított „értelmiségpárti" mondás: "Lovaggá egy nap alatt ezret is üthetek, de doktorrá ezer nap alatt egyet sem". Minden erőltetés nélkül joggal válhat Zsigmond neve és pályája egy európai integrációs és nemzeti modernizációs profilú óbudai főiskola működésének metaforájává.

A Zsigmond Király Főiskolát, s ezzel az állami elismerést megadva, a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. október 17-én hozott határozatával törvénybe iktatta. A kizárólag magyar magántőkével létrehozott európai integrációs és nemzeti modernizációs profilú főiskola alapításának indokoltságát, illetőleg az akkreditált szakok indítását a kormány-előterjesztés a munkaerő-piaci felmérések alapján - s különösen a minőségi képzés tekintetében - mutatkozó jelentős kereslet kielégítésének szükségességével indokolta.

A főiskola mindhárom induló szakán nagy hangsúlyt helyezett az általános és speciális közgazdasági ismeretek oktatására. Olyan szakembereket kívántunk képezni, akik közgazdasági műveltségükkel meg tudnak felelni a közszolgálat, az önkormányzatiság, valamint a regionális- és közpolitika területén jelentkező feladatoknak, s eredményesen tudják segíteni Magyarország beilleszkedését az Európai Unióba. A nemzetközi kapcsolatok szakon végzett hallgatókat magas fokú nyelvtudás birtokában, a nemzetközi gazdaságtan ismeretanyagával felruházva készítettük fel a korszerű gazdaságdiplomáciai feladatokra. A humán erőforrás menedzser szak ismeretanyaga az emberi erőforrások gazdaságtanának modern irányzatára épült, beleértve a munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok szerkezetét, működését is. Művelődésszervező szakos kommunikáció - művelődésszervező szakos hallgatóink is a magas szintű elméleti alapozáson kívül ismereteket szereztek a vezetés-szervezés és nonprofit intézményi működés, és a kultúra jogi szabályozásának ismeretkörében is.

A többszintű képzési rendszer bevezetésével a ZSKF szakkínálata megnégyszereződött, közgazdasági képzésben négy BA és egy MA, társadalomtudományi területen négy BA és két MA, bölcsésztudományon két BA és egy MA, illetve újdonságként jelenik meg a rendkívül komplex képzést biztosító gazdaságinformatika alapszak.

A főiskola specialitása továbbra is a nemzetközi ismeretek oktatása maradt, mind Nemzetközi tanulmányok, mind Nemzetközi gazdálkodás szakon bachelor és master képzésben tudnak itt a hallgatók diplomát szerezni, diplomácia szakirányunk egyedülálló.

A főiskolán olyan szakemberek képzése a cél, akik képesek az intenzívebbé vált politikai, tudományos-kulturális - és kiemelten - a gazdasági és diplomáciai kapcsolatokban aktív szerepet vállalni azzal a tudattal, hogy hazánk nem csupán nyit a világ felé, hanem minden vonatkozásban közvetítő, sőt egyfajta centrum is lehet Európa különböző régiói között. A kiteljesedő nemzetközi kapcsolatok elősegíthetik a hazai demokrácia, a közgazdasági és politikai kultúra valamint a nemzeti művelődés fejlődését is.

A főiskola rektora prof. dr. Bayer József akadémikus. A ZSKF oktatói karának több, mint 70 %-a rendelkezik tudományos fokozattal, négyen akadémiai doktorok, a fokozattal nem rendelkezők 80 %-a doktorandusz hallgató.
A főiskola tíz éves fennállása során többszáz tankönyvet, jegyzetet jelentetett meg, ezeket helyben, a többi tananyaggal együtt a Jegyzetbolt árusítja.
A főiskola tíz kutatóközpontot működtet, lefedve a bölcsészet-, gazdaság-, informatikai- és társadalomtudományi képzési területet, ahol nappali és levelező tagozaton egyaránt oktatás zajlik.

A főiskola iránt az érdeklődés töretlen, hallgatóinak létszáma tartósan meghaladja a 3800 főt, ezen belül az állalmilag finanszírozott létszám folyamatosan növekszik.

Látványos a főiskola technikai fejlődése is, a 12000 m²-es campus a legkorszerűbb oktatástechnikai berendezésekkel felszerelt.

Jól szervezett nyelvoktatás, nyelvvizsgaközpont működik szintén a campuson belül. A nappali tagozatos hallgatóknak kötelező részt venni öt szemeszteren át, az egymásra épülő Kompetencia-fejlesztő kurzusokon; itt a fogalmazás, szövegértés, levelezés, önéletrajzírás, prezentáció, illetve üzleti magatartás kompetenciáinak fejlesztése folyik, ezzel segítve a hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését. A kurzusok és a nyelvoktatás árát a költségtérítés tartalmazza.
A Karrier és Alumni Centrum több száz céggel való kapcsolatán keresztül a hallgatók gyakorlati helyeit szervezi, illetve segítséget nyújt elhelyezkedésükhöz.
A főiskola képzései rendkívül gyakorlatorientáltak, a felsőbb évfolyamokon a hallgatókat a versenyszféra és a közigazgatás karakteres, kompetens képviselői tanítják a szakirányokon a speciális ismereteket nyújtó tárgyakat.
Alapítása óta eltelt tíz éves intervallumban a főiskola a magyar felsőoktatási piac megkerülhetetlen és elismert szereplőjévé vált.